Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet.
Nézzük tovább a „vizet”, amelyben élünk. A Tóra, a Teremtés könyve első szava ez, hogy kezdetkor. Nagyon érdekes párhuzam, hogy János evangéliumának is ez a kezdő szava. Ha az ószövetségi könyv írója és János evangélista is ezt a szót választotta, akkor ennek a szónak különös jelentése és jelentősége kell, hogy legyen.
Ha valaminek van kezdete, akkor az egy folyamat, ami elkezdődött és tart valamerre. Eszerint a teremtés is még mindig tart, nem egyszeri aktus Isten részéről a távoli múltban, hanem egy folyamat, ami a mai napig zajlik, és mi a részei vagyunk. Gondoljunk bele, milyen nagyszerű ez! A Tóra nemcsak azt írja, hogy Isten teremtette az eget és a földet, hanem azt, hogy „elkezdte megteremteni”. A zsidó–keresztény világkép szerint a világ teremtése egy fejlődési folyamat, tehát a történelem előre halad, nem ciklikus, és még mindig tart. Ha pedig a teremtés még nem ért véget, akkor egy folyamatosan teremtődő világban élünk, azaz a világ még korántsem tökéletes, de benne van a remény, hogy egyszer az lesz. Carol Dweck pszichológus egy egészen kiváló könyvet írt arról, hogy az egyén életét és gondolkodását mennyire áthatóan befolyásolja az, hogy mit gondol saját maga és a többi ember képességeiről. A képességek adottak és nem lehet rajtuk változtatni, vagy a képességeink fejleszthetők? Dweck az első véleményt rögzült szemléletnek, a másodikat fejlődési szemléletnek nevezte el. Könyvének a címe nem véletlenül „Szemléletváltás”, mert azt mondja, hogy sokkal gyümölcsözőbb életet lehet felépíteni, ha a fejlődési szemléletet választjuk. Mert a rögzült szemléletben a kudarcok azok pofonok és bizonyítékai tökéletlenségünknek, míg a fejlődési szemléletben a kudarcok kijavítandó hibák, amik arra sarkalnak, hogy kijavítsuk, és ezáltal fejlődjünk. Ez a szemléletbeli különbség egészen más életutat jelöl ki számunkra.
Vonatkoztassuk ezt a kétféle szemléletet a világra! A világban lévő rossz az egy elviselendő adottság, a világ tökéletlenségét, akár rosszaságát alátámasztó bizonyíték? Vagy a világban lévő rossz az egy hiba, amit ki kell javítanunk, és ezáltal jobbá tudjuk tenni a világot? Ahogy az informatikusok mondják: a rossz a világban bug vagy feature? Nagyon nem mindegy, hogy mit válaszolunk erre, mert azt is meghatározza, hogy mi a dolgunk a világban. Az a dolgunk, hogy valahogy túléljük a világ rosszaságát, vagy az, hogy cselekvően és aktívan kövessünk el mindent, hogy kevesebb rossz legyen a világban, és ezáltal jobb legyen? Igen, teljesen más életutat jelül ki nekünk, ha a Tóra világképét választjuk, és az is, ha nem.