Ha látjuk a világ eltávolodását Isten országától, nagyon kell vigyázni, mert előjöhet bennünk egy másik érzés is, a haragé. És ez is teljesen jogos érzés, ha a világban valami rosszat, igazságtalant látunk. Fontos tudatosítanunk, hogy mikor érzünk agressziót, haragot: akkor, amikor valami számunkra fontos veszélybe kerül. Amikor megjelent egy vadállat annak idején a barlang bejáratánál, és ősapánk felvette vele a harcot, ez az agresszió segítette a küzdelemben. Ugyanezt a haragot, agressziót érezzük a mai napig is, amikor valamilyen számunkra fontos érték veszélybe kerül. És mi lehetne fontosabb, értékesebb Isten országánál?

         De Jézus mégsem ezt az utat választotta, mert a harag pusztító. Persze úgy gondoljuk, hogy csak a rosszat akarjuk elpusztítani, de ez egy nagyon veszélyes út. Mert honnan tudjuk, hogy mi a rossz? A dzsihádisták szerint például mi, keresztények vagyunk a rosszak. Isten országát építeni csak szelíden lehet, hiszen Isten is szelíd, ezt maga Jézus tanította. A világban ugyanakkor teljesen legitim az agresszió, hiszen vannak olyan helyzetek, amikor meg kell védenünk magunkat.

         Akkor mégis mi a szelídség útja? Az, hogy meg kell értenünk, a sötétség ellen nem lehet küzdeni, csak egy módon: ha világosságot gyújtunk. Így a szelídség gondolata már össze is kapcsolódik Jézus további tanításaival:

Ti vagytok a világ világossága. A hegyre épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.

Máté 5,14–16

         Éppen ezért, ha a világban valami rosszat látunk, fordítsuk az érzéseinket inkább bánatba, ahogy az előző boldogságnál láttuk. A bánat azért is jobb, mint a harag, mert a bánatunkkal jobban tudunk kapcsolódni máshoz, és más is jobban tud kapcsolódni hozzánk. És ez a „más” lehet maga az Isten is, aki meg tud vigasztalni minket. Ebből a lélekállapotból kiindulva – még akkor is, ha a feladat végtelenül nehéznek tűnik – el tudjuk kezdeni az Úrral együtt az Isten országának építését.